Panni története

Lányomnál Wilms-tumort diagnosztizáltak. A kezelésével kapcsolatos tapasztalataimat kívánom megosztani másokkal. A rák elleni küzdelem az én szemszögemből.

Friss topikok

  • Brobika: @enimeniko: Szia! Tényleg rohan az idő! A srácok nőnek, mi meg megyünk össze! A műlt héten volt... (2012.09.11. 16:28) Megint egy kis adrenalin
  • EJucus (törölt): Szia Robi! Megrettenve olvastam végig kislányod blogját...nem is tudtam,hogy ilyen beteg...láttam... (2009.11.20. 19:01) Idenézzetek kiskomáim!
  • Imianyuja: De jóóóó!! Ennek így kellett lennie!! (2009.08.14. 22:02) Csupa öröm az élet!
  • Brobika: Köszönöm a dicséretet Böbe néni nevében is! Tényleg jó fej! Mókázik, beszélget a gyerekekkel, hogy... (2009.08.06. 21:57) Egy kiállítás képei
  • Imianyuja: A következő kérdésem pont ez lett volna.:) Hogy most hol tartotok, de ezekszerint ha minden igaz, ... (2009.07.22. 22:16) December 28-január 1.

Linkblog

Így kezdődött

2009.06.28. 13:58 - Brobika

November 7-re szívesebben emlékeznék úgy, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, de a sors másképp akarta.

Igazából nem is 7-én kezdődött, hanem előző este. Én fürdettem Pannit, és közben észrevettem, hogy a hasa nagyon gömbölyödik. Örültem, mert akkor már napok óta igen keveset evett. Hangosan meg is jegyeztem: Jól bevacsoráztál kicsim! Feleségem ezt hallva szólt, hogy még nem is vacsoráztak!

Na jó, de akkor mitől ekkora a hasa? Kicsit jobban megnyomva érezni lehetett egy nagyobb duzzanatot a jobb oldalon, belül. Nem tudtuk mi lehet ez, és megbeszéltük, hogy reggel irány a gyermekorvos.

Így is lett másnap reggel Marianna, és a kicsi mentek a dokihoz, én meg szokás szerint munkába indultam. Még be sem értem, a mikor jött a hívás, forduljak meg, mert a gyermekorvos tumorra gyanakszik, és beutalt a Tűzoltó utcai kórházba egy kivizsgálásra!

Mikor hazaértem Marianna könnyek között pakolta össze az úti dolgokat, sógornőm pedig izgatottan telefonált. Az unokatestvérük a SOTE-n dolgozik, és épp őt kérte meg, hogy keressen valakit aki kalauzol bennünket, hiszen akkor még azt se tudtuk, hol van a Tűzoltó utca! Nemsokára kaptuk a választ, hogy a kórházvezető főnővér várni fog a bejáratnál, és mindenben segítségünkre lesz.

11 óra tájban értünk be a kórházba, Aranyosi Judit ott várt az ajtóban, és bejelentkezés után rögtön bevitt az ambulanciára. Ott Koós doktornő megvizsgálta, azt mondta, hogy ez nem ambuláns eset, és elküldött minket hasi ultrahangra, majd utána Dr Rényi Imre adjunktus úrhoz irányított az onkológiára. Sajnos az UH igazolta a diagnózist, valószínűleg Wilms tumor. Rák? Az én lányom rákos? Teljesen összetörtünk.

Sok időnk nem volt gondolkodni, mert Judit terelgetett minket tovább. Az első emeletre mentünk a zegzugos kórházfolyosókon. Az onkológián Dr. Müller Judit fogadott, és részletesen elmesélte mi fog történni, amiből akkor még semmit nem értettünk. Csak annyit, hogy rák, és Anna kemoterápiát fog kapni, majd műtét, és utókezelés. Én aggódtam, miért nem műtik azonnal?

Müller doktornő elmagyarázta, hogy ez a tumor sok folyadékot tartalmaz, és nem szabad bolygatni, mert kifakadhat, és fertőz a hasüregben. Ezért egy előzetes terápiával amennyire lehet összehúzzák, és megerősítik a burkot, hogy könnyebben műthető legyen.

Ezután máris indulhattunk a Heim Pál kórházba, mert a diagnózis pontosításához szükség van CT-re (komputertomográf). Mi 14 órára kaptunk időpontot. www.daganatok.hu/onkologiai-diagnosztikai-eljarasok/ct-vizsgalat

Ebben a korban a CT vizsgálat altatásban történik, ezért a Heim Pál-ban az aneszteziológián kezdtünk. Itt egy általános vizsgálaton vettünk részt, és kérdőívet töltöttünk ki (van-e allergiája, volt-e már altatva?). Maga a CT vizsgálat gyorsan lezajlott, de az ébredéshez el kellett telnie még vagy 3/4 órának. Ugyanis csak akkor szabadott eljönnünk, ha Pannika már felébredt, és jól van.

Ez a nap teljesen megváltoztatta az életünket. Kétségek közepette indultunk haza hétvégére, de hétfőn elkezdődik a kezelés.

 


Müller doktornő azóta is mindig hercegnőnek szólítja Annát, így ő is hercegnős doktornéniként emlegeti, imádja, de ezt valamiért úgy mutatja ki, hogy mindig undok vele! (Nekem meg ég a pofám!)

Ez a többi orvossal kapcsolatban is fennáll. Valamiért a nővéreknek (akik pedig tűkkel szurkálják, és mindenféle kellemetlen ízű gyógyszereket adnak neki) egyből szót fogad, az orvosokkal meg packázik! Még az adjunktus úrnak is le kell kenyereznie, ha a szájába akar nézni! Ami pedig fontos dolog, mert a gyógyszerek könnyen kikezdik a száj nyálkahártyát.

A bejegyzés trackback címe:

https://anna-kamilla.blog.hu/api/trackback/id/tr641211902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása